A környezettudatosság érdekében sok mindenen könnyen lehet változtatni – és érdemes is

A környezettudatos működés ma még jellemzően növeli a vállalatok költségeit. A nemzetközi szervezeteknek, illetve kormányoknak támogatniuk kell azokat az innovációs fejlesztéseket, amelyek a környezettudatos üzemeltetést hosszútávon gazdaságossá teszik, – hangsúlyozza Tessényi András (T.A.), a Supercharge, hazai IT startup vállalkozás vezetője. Sorozatunk második részében a MyForest egyik legrégebbi támogatóját mutatjuk be.

Az első MyForest erdő ültetését magánemberként támogattad, dolgoztál is erdőtelepítés során. Honnan jön ez az elkötelezettség? Milyen előzményei vannak?

T.A.: Sopronban nőttem fel, rengeteg időt töltöttem a természetben, volt rá lehetőségem, Sopron környéke elég szép. Gyerekként sokat kirándultam az Alpokaljában, vagy a Fertő-tó környékén. Emiatt viszonylag korán kialakult bennem a természet szeretete és a tisztelete. És persze az is eldőlt, hogy magánemberként ma is szükségem van rá, hogy kellően sok időt töltsek a természetben.

De nekem elég hamar jött az is, amit ma úgy hívunk, hogy környezettudatosság. Már gyerekkoromban elég sok kérdésem volt ezzel kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy ha ennyire egyértelmű, mindenki számára, hogy fenntarthatatlanul működik a világ, akkor hogy lehet, hogy nem történik az, hogy erre a kérdésre egy nagy mozgalom ráépül, hogy lehet az, hogy nem történik semmi változás a világban? Ez folyamatosan foglalkoztatott a 2000-es években.

Van még egy fontos mozzanat. Az, hogy van egy olyan hobbim, ez a búvárkodás, amit Magyarországon viszonylag korlátozottan lehet művelni, ezért a világban elég sok helyre eljutottam. Első kézből találkoztam azzal, hogy tényleg igaz, ha az úgynevezett vadkapitalizmus odaér egy helyre a világban, akkor ott villámgyorsan le tudja építeni a környezetet. Előfordult, hogy valóságos szeméttengerekben búvárkodtam egyszer-kétszer, úgy, hogy a helyiek elmesélték, hogy csak 20 éve van így, amióta megjelent az első turista a környéken. Az ilyen élmények eléggé sokkolóak voltak, azóta ezzel még többet foglalkozom.

Azt gondolom, hogy nem csak, mint magánember van ezzel kapcsolatban tennivalóm. Mint cégvezetőnek speciális lehetőségem van arra, hogy az átlagosnál nagyobb hatást érjek el. Ezért nagyobb a felelősségem is, tehát, mint cégvezető, tennem is kell a fenntarthatóságért.

Induláskor rögtön az volt a kiinduló gondolat, hogy ez a cég, az IT szolgáltatások, termékek mellett, valamifajta zöld filozófiát is közvetítsen? Vagy ez csak a későbbiekben alakult így?

T.A.: Azért ez egy kicsit később jött. Amikor mi 2010-ben megcsináltuk a Supercharge-et, egy-két év útkeresés után lettünk az a cég, akik ma vagyunk. Az, hogy a fenntarthatóságot minden szinten előtérbe helyezzük ez az elmúlt 2-3 év folyamata már. Amúgy elég természetes volt, mert a cégnek a missziója, hogy bebizonyítsuk, az alkalmazott technológián keresztül komoly változásokat lehet elérni a világban. Ebbe könnyen beleilleszkedett az, hogy megértsük azt is, nem fogunk tudni pozitív hatásokat elérni, ha a környezetre mi sem pozitív, de még csak nem is semleges módon hatunk. Tudatosan elkezdtünk erre figyelni.

Mi történt ekkor? Úgy értem, mi történik egy cégnél, amely elhatározza, hogy a korábbiaknál sokkal jobban figyel arra, hogy a működését a környezettudatosság szempontjai szabják meg?

T.A.: Ez egy nagyon sokrétű dolog és nyilván a cég méretétől nagyban függ, hogy mekkora munkát jelent. Amikor mi ezzel elkezdtünk foglalkozni, akkor talán még 100 főnél kevesebb embert foglalkoztattunk. Ez egy jól értelmezhető cégméret, viszonylag gyorsan lehet változtatni a dolgokon. Főleg, mivel egy olyan szolgáltató cég vagyunk, amely elsősorban szellemi munkán keresztül termel értéket, könnyebb volt változtatni a működésünkön. Nyilván mondjuk egy nagy gyártó cégénél sokkal-sokkal nehezebb ez, az ember valószínűleg nagyon gyorsan bele tud futni mindenféle technológiai akadályokba.

Mi egyszerre több irányba indultunk. A első, egyértelműen adódó célunk az volt, hogy váljunk karbonsemlegessé. Először megpróbáltuk megérteni és megmérni, hogy nekünk cégszerűen pontosan mekkora a CO2 lábnyomunk. Egy amerikai cég mérte ezt fel, a könyvelési adatainak alapján modellezték a működésünket. Az eredmény ismeretében két feladatunk volt: egyrészt ki kellett találnunk, hogy hogyan tudjuk a karbonlábnyomunkat hosszútávon lecsökkenteni. Másrészt, arra is megoldást kellett találni, hogy ami működési szennyezést nem tudunk sehogyan elkerülni, azt valamiképpen ellensúlyozni tudjuk.

Milyen lépéseket tettetek? Hogyan sikerült összességében az átállás?

Van jó néhány dolog, amin érdemes és lehet is változtatni és viszonylag könnyen be is lehet vezetni egy cégben. A gyakorlati lépések között megemlíthetem, hogy az irodáinkban 100 százalékosan áttértünk zöldenergiára. Rengeteg a beszerzéseinkkel kapcsolatos, kisebb-nagyobb változtatást is végrehajtottunk, ide olyan apróságok is tartoznak akár, hogy nálunk nincsen marhahús a céges rendezvényeken. Tehát minden olyasmit végiggondolunk, amivel tényleg segíteni lehet a karbonszennyezés elleni harcot.

Emellett más fenntarthatósági szempontokra is figyelünk, például megpróbáljuk minimalizálni a felhasználható műanyag mennyiséget az eljárásaink során, vagy, hogy szelektíven gyűjtjük mindvégig a hulladékot, apróság, de elég sok ilyen apró dolog van.

De mindenképpen tudatában kell lenni annak, hogy a fenntarthatóság kialakítása egy hosszabb folyamat. Nekünk a 2020-as év volt az első, amikor a gyakorlatban is, hivatalosan is megváltottuk a teljes karbonlábnyomunkat, ezzel tehát a mi cégünk hivatalosan is karbonsemlegessé vált. De ez nem egy lezárt folyamat, vannak további terveink is, hogy miket szeretnénk még tovább változtatni, mit lehet még csökkenteni.

Hogyan jutottatok el végül az erdőültetések támogatásáig? Mi szólt emellett?

T.A.: Ebbe az egész rendszerbe nagyon jól illeszkedik a MyForest támogatása, két szempontból is. Az egyik az, hogy a faültetés kiválóan alkalmas arra, hogy ellensúlyozza az éves CO2 kibocsátásunk bizonyos részét. A másik oldalról, a saját munkavállalóink felé, van egy afféle szemléletformáló célja is ennek. Ezen a szinten nekünk az is érték, hogy ezekben az erdőkben közös ültetéseket, közös munkálatokat lehet végezni – bár ebbe a COVID sajnos egy kicsit beleszólt. Nem egyszerűen csak az történik, hogy megváltunk egy tanúsítványt mondjuk, kapunk egy igazolást, és valaki dolgozik helyettünk. A faültetésekben van egy olyan közösségi és természeti élményérték, ami erősen szemléletformáló tud lenni.

Az utóbbi években talán egy kicsit népszerűbbek lettek a civil faültetések. Miért éppen a MyForestet választottad, választottátok?

T.A.: Én a magánéletemben is karbonsemlegességre törekszem, már amennyire lehet. Kiszámoltam, hogy körülbelül mekkora az én saját, civil karbonlábnyomom és annyi fát ültettem magam, amennyi ezt az egészet ellensúlyozza egy évben. Mindenképpen arra törekedtem, hogy valamilyen helyi projekttel működjek együtt, amit én is látok. Egyfelől, mert tényleg láthatom, hogy az ültetés valóban megtörténik, másfelől én magam is részt tudok benne venni. Ez így nekem sokkal inkább szimpatikus, mint az, hogy valahol veszek egy karbonsemlegesítési igazolást, vagy oklevelet, vagy támogatok valamit valahol a világban.  

Magánemberként és cégvezetőként is fontosnak tartod a környezettudatosságot, de céges szinten nyilvánvalóan más szempontok is szóba jönnek. Mit szólnak az ügyfelek, vagy az alkalmazottak ahhoz, hogy Supercharge erdőtelepítéseket támogat?

T.A.: Mi alapvetően büszkék vagyunk arra a hivatalos minősítésre, hogy mi karbonsemlegesek vagyunk. Azt látom viszont, hogy még nemzetközi szinten is csak most kezd el komolyabb tényezőként felmerülni ez, akár a nagyvállalatoknál is. Amikor külföldi partnereinkkel tárgyaltunk, akkor most már 1-2 helyen előfordult, hogy éreztük, ez a minősítés egyértelműen pozitív mérlegelési szempont volt. Ez a folyamat azonban Magyarországot még nem igazán érte el, tehát azért nekünk ez az üzletszerzésben előnyt még, egyelőre, nem igazán jelent. Viszont a munkaerőpiacon határozottabban van már jelenleg is megkülönböztető ereje. Mi a magasan képzett, IT szakembereket keresünk és az a tapasztalatunk, hogy a környezettudatosság általában fontos, sok esetben döntő szempont a számukra.

Üzletileg mit jelent az, ha egy cég az eljárásait ilyen alapelvek szerint szeretné megszervezni? Leegyszerűsítve: drágábbak a környezettudatosabb megoldások?

T.A.: Általánosságban ezt, szerintem, nagyon nehéz megválaszolni. Vannak olyan dolgok, például a digitális termékfejlesztésnél sok minden ilyen, amik pontosan ugyanannyiba kerülnek, mert egyszerűen csak picit át kell gondolni, hogy az ember egy adott feladatra, milyen megoldást választ éppen. De, ha az IT szektortól elvonatkoztatva nézek erre a problémára, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy valamit fenntarthatóan csinálni, az azt jelenti, hogy annak hatékonyabbnak kell lennie, a hatékonyabb működés pedig általában nehezebb, mert például olyan technológia kell hozzá, ami fejlettebb.

Az elmúlt évtizedekben nem igazán a hatékonyság volt a rendező elv a gazdaságban, sokkal inkább a lehető leggyorsabb növekedés volt a kulcs. A technológiák fejlesztése is ebbe az irányba történt. Ezért a fenntarthatóság szempontjait elsődlegesnek tartó technológiák sokszor ma még lényegesen drágábbak. De itt meg kell említeni a nemzetközi szervezeteknek és a különböző kormányoknak a szerepét. Nekik az lenne a feladatuk, hogy hogy a fenntartható technológiák kifejlesztését és elterjesztését ösztönözzék. Az nyilván fenntarthatatlan pénzügyi szempontból, hogy valamire folyamatosan 70 százalékos támogatást adjanak, de az már lehet cél, hogy olyan innovációk megszületéséhez járuljanak hozzá, amelyek által hosszútávon olcsóbbá válhat a környezettudatos technológiák alkalmazása.